A magyar kormány új mesterséges intelligencia stratégiát fogadott el a 2025 és 2030 közötti időszakra, a kis- és középvállalkozások támogatására helyezve a hangsúlyt. Íme a legfontosabb pontok.
Magyarország új lendületet kíván adni a mesterséges intelligencia hazai fejlődésének. A kormány friss stratégiája egyértelmű célokat és konkrét támogatási eszközöket fogalmaz meg a következő évekre. A hangsúly egyre inkább azon van, hogy a technológia előnyeit ne csak a nagyvállalatok, hanem a kisebb cégek is ki tudják használni. Ebben a cikkben áttekintjük a megújult stratégia legfontosabb elemeit, valamint a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztéseit.
Megújult stratégia

A legfontosabb hír maga a stratégia elfogadása. A jelentések szerint a magyar kormány 2025. szeptember 3-án tette közzé az új, 2025 és 2030 közötti időszakra szóló mesterséges intelligencia stratégiáját. A dokumentum a következő évek irányvonalait jelöli ki ezen a gyorsan fejlődő területen. A cél az, hogy Magyarország lépést tartson a nemzetközi trendekkel, és a technológia minél szélesebb körben hasznosuljon a gazdaságban.
A kis- és középvállalkozások a fókuszban
A stratégia egyik központi eleme a kis- és középvállalkozások megszólítása. A jelentések szerint ezeknél a cégeknél jelenleg még alacsony a technológia használatának aránya, ezért kiemelt figyelmet kapnak. A kormány célja, hogy csökkentse a belépés akadályait, és segítse a kisebb vállalkozásokat abban, hogy versenyképesek maradjanak. Ehhez több, egymást kiegészítő támogatási formát is kidolgoztak a szakemberek.
Képzés és mentorálás
Az első támogatási terület az emberi tudás fejlesztése. A stratégia szerint célzott programok segítik majd a kis- és középvállalkozások vezetőinek és munkatársainak felkészülését. Ezek a képzések és mentorálási lehetőségek elsősorban a technológia és az adatvezérelt üzleti modellek megértését szolgálják. A gondolat az, hogy a megfelelő tudás nélkül a legjobb eszközök sem tudnak igazán hasznossá válni a mindennapi működésben.
Pénzügyi ösztönzők
A második pillér a közvetlen anyagi segítség. A stratégia szerint a kormány támogatásokat és pályázati forrásokat biztosít a digitalizációhoz és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó projektekhez. Ezek az ösztönzők segíthetnek abban, hogy a vállalkozások könnyebben belevágjanak a fejlesztésekbe, amelyekre önerőből esetleg nem lenne lehetőségük. A pénzügyi támogatás így a technológiai átállás egyik fontos mozgatórugója lehet.
Előre beállított megoldások
A harmadik terület a könnyen alkalmazható eszközök biztosítása. A stratégia szerint iparágspecifikus kezdőcsomagok, nyílt forráskódú programkönyvtárak, valamint alacsony kódolást igénylő platformok segítik majd a belépést. Ezek a megoldások jelentősen csökkentik a technológiai akadályokat azok számára, akiknek nincs mélyreható informatikai hátterük. Így a kisebb cégek is gyorsabban és egyszerűbben tudják kipróbálni az új eszközöket a gyakorlatban.
A 2030-as cél
A stratégia konkrét számszerű célt is kitűz. A jelentések szerint Magyarország azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra a vállalkozások mintegy 24 százaléka használjon mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat. Ez az arány ugyanakkor továbbra is jóval elmarad a 75 százalékos uniós céltól. A számok jól mutatják, hogy komoly felzárkózásra van szükség, ám az irány egyértelműen a technológia szélesebb körű elterjedése felé mutat.
A Komondor szuperszámítógép
A stratégia hátterében komoly számítási kapacitás is áll. A jelentések szerint a 2023-ban elindított Komondor nevű szuperszámítógép mára teljes kapacitással működik, és csúcsteljesítménye eléri a 6 petaflopsot. A gép a magyar egyetemek, kutatóközpontok és kisebb vállalkozások számára is elérhető, fejlett számítási erőforrásokat kínálva. Ez a fajta infrastruktúra elengedhetetlen a korszerű, adatigényes fejlesztésekhez és kutatásokhoz.
Fenntartható működés
A teljesítmény mellett a környezeti szempontok is előtérbe kerülnek. A jelentések szerint egy európai kezdeményezés keretében a Komondornál fenntartható hűtési megoldást és egész évben működő hővisszanyerő rendszert alakítanak ki. Ez azt jelenti, hogy a nagy energiaigényű gép működése során keletkező hőt igyekeznek hasznosítani. Az ilyen megoldások fontosak, hiszen a szuperszámítógépek jelentős energiát fogyasztanak a folyamatos üzem során.
A Levente projekt
A jövőbe tekintve újabb nagy beruházás van készülőben. A jelentések szerint a Levente nevű projekt keretében egy körülbelül 20 petaflops teljesítményű, közepes kategóriájú szuperszámítógép épül, egy európai együttműködés támogatásával. Ez a gép a tervek szerint jelentősen bővíti majd az ország kapacitását a számításigényes kutatás-fejlesztés terén. Emellett várhatóan nagyszabású, mesterséges intelligenciára épülő projekteket is támogat majd több iparágban.
Miért fontos ez
A stratégia és az infrastruktúra együtt jól mutatja, hogy Magyarország hosszú távon gondolkodik ezen a területen. A technológia elterjedése nemcsak a nagyvállalatok, hanem a teljes gazdaság versenyképessége szempontjából is meghatározó lehet. Ha a kisebb cégek is sikeresen alkalmazzák az új eszközöket, az növelheti a termelékenységet és új lehetőségeket teremthet. A tudás és a megfelelő infrastruktúra ehhez egyaránt nélkülözhetetlen.
Kitekintés
Összességében a friss stratégia és a hozzá kapcsolódó fejlesztések egy hosszabb folyamat részei, amelynek célja a technológia szélesebb körű meghonosítása. A kitűzött célok ambiciózusak, ugyanakkor a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy még jelentős a lemaradás az uniós átlaghoz képest. A következő évek döntik majd el, mennyire sikerül a terveket valóra váltani. Az irány mindenesetre kijelöltnek tűnik a hazai fejlődés számára.

Keep subscribing to Bence KovácsHer next filing reaches you the moment it publishes, on her own subdomain.
Subscribe
