A magyar Like Company és a Google közötti perben Maciej Szpunar főtanácsnok 2026. szeptember 3-án ismertette indítványát. A luxembourgi ítélet mind a 27 tagállamra kihat majd, és tisztázhatja, sérti-e a szerzői jogot a nyelvi modellek betanítása.
Egy magyar kiadó szerzői jogi pere érte el az Európai Unió legfelsőbb bírói fórumát, és a végkifejlet jóval túlmutat az ország határain. A luxembourgi döntés ugyanis alapjaiban határozhatja meg, hogy a generatív mesterséges intelligencia miként viszonyulhat a sajtótartalmakhoz szerte Európában.
A Like Company kontra Google Ireland ügy, amelyet C-250/25 számon tartanak nyilván, azért kivételes, mert itt vizsgálja először érdemben az Európai Unió Bírósága a generatív mesterséges intelligencia és a szerzői jog bonyolult kapcsolatát. A tétet sokan az egész digitális iparág szempontjából meghatározónak tartják.
Miről szól a per?
A felperes, a Like Company beszámolók szerint egy több hírportált is működtető magyar médiakiadó. A cég azt állítja, hogy a Google Gemini nevű chatbotja, amely korábban a Bard nevet viselte, engedély és fizetség nélkül reprodukálta a saját cikkeinek egyes részleteit a felhasználóknak adott válaszaiban.
Az ügy egy budapesti bíróságról indult, amely nem volt biztos abban, miként kell alkalmazni az uniós szerzői jogi szabályokat egy ilyen, korábban példa nélküli helyzetben. Ezért előzetes döntéshozatali eljárás keretében a luxembourgi bírósághoz fordult, hogy az tisztázza a vitatott jogi kérdéseket.
A három nagy kérdés
A magyar bíróság három, egymásra épülő kérdést tett fel. Az első arra vonatkozik, hogy a chatbot olyan válasza, amely részben egy védett sajtócikket tükröz vissza, vajon a szerzői jog értelmében nyilvánossághoz közvetítésnek minősül-e, vagyis a mű engedélyhez kötött felhasználásának.
A második kérdés még mélyebbre nyúlik, és magát a technológia működését érinti. Arról szól, hogy egy nagy nyelvi modell betanítása önmagában többszörözésnek tekinthető-e az uniós szerzői jog fogalmai szerint, hiszen a tanítás során a rendszer óriási mennyiségű szöveget dolgoz fel.
A harmadik kérdés arra keresi a választ, hogy a tanításhoz kapcsolódó ilyen többszörözésre kiterjed-e a digitális egységes piacról szóló uniós irányelv negyedik cikkében rögzített, úgynevezett szöveg- és adatbányászati kivétel. Ez a pont dönthet arról, jogszerű-e a nyilvánosan elérhető tartalmak felhasználása a modellek tanításához.
A főtanácsnoki indítvány
A per fontos állomásához érkezett, amikor Maciej Szpunar főtanácsnok beszámolók szerint 2026. szeptember 3-án ismertette indítványát az ügyben. A szakmai közösség régóta várta ezt a lépést, mert az indítvány gyakran előrevetíti azt az irányt, amerre a bíróság végül elindulhat a döntésével.
Fontos ugyanakkor tisztában lenni azzal, mit is jelent a főtanácsnoki indítvány. Ez a vélemény önmagában nem köti a bíróságot, vagyis a testület dönthet másként is. A gyakorlatban azonban az indítványok az esetek jelentős részében erősen befolyásolják a végső ítéletet, amely rendszerint csak hónapokkal később születik meg.
Miért számít ez az egész kontinensnek?
A döntés súlyát az adja, hogy egységes választ hozhat egy olyan területen, ahol eddig a nemzeti bíróságok csak töredékesen, egymástól eltérően foglaltak állást. Az Európai Unió Bíróságának ítélete ugyanis egyszerre, azonos súllyal lesz irányadó mind a huszonhét tagállam számára.
A tárgyalás jelentőségét jól mutatja a kereteinek súlya is. Az ügyben a szóbeli meghallgatásra beszámolók szerint 2026. március 10-én került sor, méghozzá a bíróság nagytanácsa előtt, amelyben tizenöt bíró jár el. Ilyen összetételben rendszerint csak a különösen fontos ügyeket tárgyalják.
A tét: a sajtó és a technológia egyensúlya
A per mögött egy jóval szélesebb kérdés húzódik: hol az egyensúly a tartalmat előállító kiadók jogai és a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek adatéhsége között. A modellek betanításához hatalmas mennyiségű szövegre van szükség, ennek forrása pedig gyakran éppen a szerzői jogi védelem alatt álló sajtóanyag.
A magyar kiadók és tágabban az egész európai médiaágazat számára ezért nem mindegy, mire jut a bíróság. A kérdés lényege az, hogy a sajtó által előállított tartalmat fel lehet-e használni engedély és ellentételezés nélkül, vagy a technológiai cégeknek meg kell állapodniuk a jogtulajdonosokkal.
Mi jön ezután?
A végleges ítéletre beszámolók szerint az indítvány után még hónapokat kell várni, a döntés pedig hosszú évekre kijelölheti a mesterséges intelligencia és a szerzői jog viszonyának kereteit Európában. Bármit is mond ki végül a bíróság, egy magyar sajtóper nyomán formálódhat egy egész kontinens digitális szabályrendszere.
Alapos rálátás erre: Google Gemini.
Google Gemini: világosan és jól elmagyarázva.
Sokat tanultam itt erről: Google Gemini.
Keep subscribing to Bence KovácsHer next filing reaches you the moment it publishes, on her own subdomain.
Subscribe