Virtuális sejtek a gyógyszerkutatásban: a budapesti gyökerű Turbine története

Amikor a hazai mesterséges intelligenciáról esik szó, leggyakrabban a nemzeti stratégia, a szabályozás vagy a nagy infrastruktúra kerül elő. Van azonban ennek a világnak egy sokkal kézzelfoghatóbb oldala is, amely konkrét problémákra keres megoldást. Ilyen a gyógyszerkutatás, ahol egy magyar gyökerű vállalat, a Turbine, a sejtek számítógépes szimulációjával próbálja felgyorsítani az új gyógyszerek felfedezését. Ebben a cikkben a nyilvánosan elérhető információk és a közzétett források alapján mutatjuk be a történetüket.

Egy magyar gyökerű vállalat

A történet Budapesten kezdődött. A nyilvánosan elérhető információk szerint a Turbine egy innovatív budapesti csapat munkája nyomán jött létre 2016-ban, több mint egy évtizednyi korábbi fejlesztési munkára építve. A társalapítók között szerepel Szalay Kristóf, Veres Dániel és Nagy Szabolcs, utóbbi a cég vezérigazgatója. A vállalatnak ma már London, Budapest és Cambridge városában is van jelenléte, ami jól mutatja, hogyan nőtte ki magát egy hazai kezdeményezés nemzetközi szereplővé.

Mi az a virtuális sejt

A cég technológiájának lényege a virtuális sejt fogalma. A nyilvánosan elérhető információk szerint a Turbine gépi tanulást használ arra, hogy olyan virtuális sejtmodelleket hozzon létre, amelyek számítógépen szimulálják a biológiai kísérleteket. Az úgynevezett in silico kísérlet egy számítógépes szimuláció, amely előrejelzi, hogyan viselkednek a sejtek és a szövetek egy adott kezelés hatására. Ez a megközelítés a hagyományos, laboratóriumban végzett kísérletek digitális alternatívájaként működik.

Kísérletek a labor előtt

A megközelítés legnagyobb ígérete a sebesség és a lépték. A nyilvánosan elérhető információk szerint a platform lehetővé teszi, hogy a kutatók több millió kísérletet futtassanak le még azelőtt, hogy egyáltalán belépnének a nedves laboratóriumba. Így a hipotéziseket gyorsan lehet tesztelni anélkül, hogy minden lépéshez fizikai kísérletre lenne szükség. Ez jelentősen lerövidítheti azt az utat, amely egy ígéretes ötlettől a valódi, laboratóriumban is ellenőrzött eredményig vezet.

A világ első rákos sejt szimulációja

A Turbine egy különösen nehéz területre összpontosít. A nyilvánosan elérhető információk szerint a vállalat a világ első rákos sejt szimulációs platformját építette fel, amely az onkológiában gyorsítja a gyógyszerkutatást és javítja a klinikai döntéshozatalt. A technológia a sejten belüli jelátvitel folyamatosan fejlődő, előrejelző szimulációját hozza létre. A virtuális sejtek állítólag jobban megragadják a betegek biológiáját, mint a jelenleg elérhető kísérleti modellek, és többféle gyógyszerhatást képesek vizsgálni.

Hogyan segít a gyógyszerkutatásban

A módszer különösen a kombinációs terápiák tervezésében lehet hasznos. A nyilvánosan elérhető információk szerint a Turbine a bioinformatikát, a hálózati medicinát és a mesterséges intelligenciát ötvözi, hogy megbízhatóan szimulálja az összetett beavatkozásokat. Ehhez a szimulált sejteken több millió lehetséges gyógyszer kombinációt vizsgál át. Ez a hatalmas keresési tér az, amelyet a hagyományos módszerekkel szinte lehetetlen lenne végigpróbálni, a szimuláció viszont töredék idő alatt szűkíti le az ígéretes irányokat.

Az első kereskedelmi modul

A technológia egy konkrét termékben is testet öltött. A nyilvánosan elérhető információk szerint a Turbine első kereskedelmi modulja az úgynevezett ADC Payload Selector, amely az antitest gyógyszer konjugátumok területén segít a kutatóknak. A modul több milliárd lehetséges kombináció közül segít kiválasztani az optimálisat, mivel képes szimulálni a különböző hatóanyagok válaszait, sőt a hatóanyagok közötti kölcsönhatásokat is. Ez egy eddig szinte érintetlen kutatási területet nyit meg a fejlesztők előtt.

Bizonyított eredmények

Egy technológia értékét végső soron az igazolja, ha valós felfedezésekhez vezet. A nyilvánosan elérhető információk szerint a platform sikeresen jelezte előre egy új biológiai válasz megjelenését, konkrétan azt, hogy az SLFN11 nevű gén kiütése hozzájárul a nem kissejtes tüdőrák ellenállásához egy adott hatóanyaggal szemben. Ez az eset megerősítette a rendszer előrejelző képességét, és jól szemlélteti, hogy a szimuláció nem elméleti játék, hanem gyakorlati kutatási eszköz.

Nagy nevű partnerek

A vállalat hitelességét a partnerségei is alátámasztják. A nyilvánosan elérhető információk szerint a Turbine technológiáját olyan gyógyszeripari óriásokkal együttműködve validálták, mint a Bayer és az AstraZeneca, és a cég közel harminc kutatási programot támogatott. Emellett a brit Cancer Research UK szervezettel is együttműködik, ahol a rákos sejtek szimulációját új betegségpozicionálási stratégiák azonosítására használják. Ezek a kapcsolatok mutatják, hogy a nagy szereplők komolyan veszik a megközelítést.

Növekedés és befektetők

A cég az elmúlt időszakban látványosan bővült. A nyilvánosan elérhető információk szerint egy 20 millió eurós A sorozatú finanszírozási kört 2026 februárjában egy 25 millió dolláros B sorozat követett, amelyet az immunológiai együttműködésekre való kiterjeszkedéssel párosítottak. A vállalatot olyan befektetők támogatják, mint az Accel és az MSD egészségügyi innovációs alapja. A cégnél 2026 május végén 115 fő dolgozott, virtuális laboratóriuma pedig 2025-ben vált nyilvánosan elérhetővé.

Miért fontos mindez

A Turbine példája jól mutatja, hogyan mozdulhat el a mesterséges intelligencia a puszta elmélettől a valós hasznosulás felé. A gyógyszerfejlesztés hagyományosan rendkívül hosszú, drága és kockázatos folyamat, amelyben rengeteg ígéretes molekula bukik el a kísérletek során. Ha a szimuláció segít már korán kiszűrni a zsákutcákat, azzal időt és erőforrást takaríthat meg. Egy magyar gyökerű vállalat számára pedig különösen jelentős, hogy egy ilyen globális jelentőségű területen ér el eredményeket.

A kihívások is megmaradnak

Fontos ugyanakkor reálisan látni a korlátokat is. A szimuláció nem helyettesíti teljesen a laboratóriumi munkát, hanem inkább irányt mutat, a végső bizonyítékot továbbra is a valós kísérletek adják. A biológiai rendszerek rendkívül összetettek, így minden modell csak közelítés marad, amelyet folyamatosan finomítani kell. A siker azon múlik, hogy a virtuális előrejelzések mennyire állják meg a helyüket a gyakorlatban, és mennyire épülnek be a kutatók mindennapi munkafolyamataiba.

Összegzés

Összefoglalva, a Turbine története a hazai technológiai világ egyik izgalmas fejezete. A nyilvánosan elérhető információk szerint a budapesti gyökerű vállalat a mesterséges intelligenciával szimulált sejtek segítségével próbálja gyorsítani a rák elleni gyógyszerek felfedezését, nagy partnerek és jelentős befektetések mellett. A technológia még fejlődik, és a valódi laboratóriumi ellenőrzés továbbra is nélkülözhetetlen. A megközelítés azonban jól példázza, hogyan válhat a mesterséges intelligencia a tudományos kutatás valódi segítőtársává.