IMF: a magyar gazdaság csak a reformokkal élhet

Szeptember 23. és október 6. között Budapesten tartózkodott az IMF delegációja, és a most közzétett értékelésük nem kegyeskedett a hazai döntéshozóknak. A szervezet egyértelműen figyelmeztet: a gazdasági növekedés felgyorsításához hiteles költségvetési kiigazításra és átfogó szerkezeti reformokra van szükség, különben a jelenlegi pályán nem lehet előre haladni.

A számok bruttóan hangzanak. Az IMF becslése szerint az idei költségvetési hiány a GDP 7 és 7,5 százaléka között alakulhat, miközben az államadósság is emelkedő pályán van. Ez a háttér mellett a gyenge beruházási aktivitás, a termelékenységnél gyorsabban növekvő bérek és a kedvezőtlen nemzetközi környezet együttesen fékezik a magyar gazdaságot.

A nemzetközi szervezet szerint a jelenlegi helyzet megfelelő alkalmat teremt a reformok megkezdésére, de a feldolgozóipari, különösen az autóipari és a külföldi beruházásokra támaszkodó modell már nem tartja ki a terhet. A gyenge beruházások és az állami beavatkozások visszafoghatják a versenyt és az innovációt, így a régi motorok kimerülnek.

A négyzáró kulcs: az adórendszer

Az IMF négy fő területen javasol változtatást, és a legfontosabb ezek közül az adórendszer átalakítása. A javaslatok szerint progresszívebb személyi jövedelemadó-rendszerre, a tőkejövedelmek adóztatásának felülvizsgálatára, valamint a társasági adó szabályainak módosítására lenne szükség.

A beruházások költségeinek teljes leírása javíthatná a vállalkozások beruházási ösztönzőit, ami közvetlenül a tőkeáramlást érintené. A szervezet felülvizsgálná az áfamentességeket és a kedvezményes kulcsokat, miközben célzott támogatásokkal védené a rászoruló háztartásokat.

Nem maradnak ki a képből az állami támogatások sem. Az IMF a támogatott energiafogyasztási küszöbök és a kamattámogatott hitelprogramok átalakítását javasolja, mert ezek a konstrukciók torzíthatják a piaci ösztönzőket és a hitelkihelyezést.

A nyugdíj és a közös valuta kérdése

A nyugdíj- és egészségügyi kiadások fenntarthatósága a másik nagy téma. Az előrejelzés szerint ezek a kiadások 2050-ig a GDP csaknem négy százalékpontjával emelkedhetnek, ami hosszú távon fenyegeti az államháztartás egyensúlyát.

Az IMF szerint a kormány által célként kitűzött euróbevezetés fontos igazodási pontot jelenthet, de nem helyettesíti a szükséges reformokat. A közös valuta csökkentheti az árfolyamkockázatot és a hitelfelvétel költségeit, ugyanakkor Magyarországnak le kellene mondania az önálló monetáris politikáról és a rugalmas árfolyam jelentette alkalmazkodási lehetőségről.

Ez a megfogalmazás arra utal, hogy az euró nem varázslóbot, hanem egy eszköz, amely csak akkor működik, ha mögötte erős szerkezeti alapok állnak.

A lakossági hitelek és az ingatlanpiac

A makrogazdasági háttér mellett a lakossági pénzügyek is változóban vannak. A nyár első hónapjában döbbenetesen sok magyar igényelt személyi kölcsönt, ami a magas infláció és a kamatok hatására a háztartások terhelését mutatja.

Az ingatlanpiacon is érezhető a korrekció. A 2026. év első negyedévében csökkentek a lakásárak, Budapest árai megtorpantak, és a vásárlók egyre jobb alkupozícióban vannak. Sok eladó még mindig 15-20 százalékkal túlértékeli a lakását, ami a piacon lévő kínálat csökkenését okozza.

Az Otthon Start hitelt igénylők számára is változások jöhetnek, mert az ismert magyar bankok többet kérnek a kamatért. A 6%-os alapkamat megtartása a hiteleket, megtakarításokat és a gazdaságot egyaránt érinti, és a bankszektor döntései közvetlen hatással vannak a lakossági pénzügyekre.

Mit tehet a lakosság?

A hitelek csapdájából való kilépés alapja nem egy új hitel, hanem a pontos helyzetkép. Össze kell írni a biztos havi nettó bevételeket, az összes fennálló hitelt és törlesztőt, a megélhetési kiadásokat, valamint a várható időszakos költségeket.

Késedelem esetén a legrosszabb taktika a várakozás. Mielőbb írásban kell megkeresni a hitelezőt, részletezve a nehézség okát, várható időtartamát és a reálisan vállalható összeget. A bankok többféle fizetési könnyítést kínálnak, mint a futamidő-hosszabbítás, az átmeneti fizetési könnyítés vagy a hitelkiváltás.

A mulasztási adat akkor kerül a KHR-be, ha a lejárt tartozás meghaladja a havi minimálbért, és ez az állapot folyamatosan, több mint 90 napon át fennáll. Az adatátadás előtt a hitelezőnek legalább 30 nappal korábban írásban kell figyelmeztetnie az ügyfelet. Jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez, jogszabálysértéskor az MNB-hez, míg lakhatási gondoknál a helyi családsegítőhöz vagy önkormányzathoz lehet fordulni.