Kurali Zoltán megdobja a forintot: 2032-re jön az euró

365,3 forinton esett az euró kora délutánra, ami a nap eleji 367 feletti szinthez képest egy óriási áthangolás. A forintpiacok kedden nem a szokásos óvatosságot, hanem egyenes kiáltó szivárgást mutatnak, a hazai fizetőeszköz minden fontosabb devizával szemben kiválóan teljesít. A lendületet Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hozta meg egy gazdasági konferencián tartott beszéddel, amelyben egyértelművé tette, hogy nincs értelme halogatni az ERM II-höz való csatlakozást. A piac azonnal reagált a jelre.

A jegybankár felvázolta az euróbevezetés valószínűsíthető forgatókönyvét, amely szerint 2029-ben lépünk az ERM II-be, 2031-ben születik a döntés, és 2032. január 1-jén kerül az euró a zsebeinkbe. Ez a konkrét dátumok sorozata volt az, ami a kereskedőket a vásárlás mellé állította. A holnap reggel érkező szeptemberi inflációs adat előtt a bizalmat már most megelőlegezték a forinton.

Az Erste kommentárja szerint ezek a friss jegybanki üzenetek alapvetően pozitívak a hazai pénz szempontjából. A bankház eredetileg a mai napra még a kivárást javasolta, de a kereskedők a makrogazdasági mutatók ismertetése előtt már a friss impulzus miatt is a forint mellett tettek le. A régiós devizák, a lengyel zloty és a cseh korona sem tudtak lépést tartani a magyar valutával, mindkettő olcsóbb lett.

A devizapiac mai arcfolyamai

A dollár jegyzése 0,7 százalékkal erősödött a forinttal szemben, így a zöldhasút már 324,9 forinton lehet váltani. Ez a szint jelentős javulásnak számít a múlt heti, 330 feletti árfolyamokhoz képest, amikor a dollár április eleje óta először lépte át a pshandikó határt. A svájci frankkal szemben 0,8 százalékkal húzott el a magyar pénz, a svájci deviza ára 393,64 forintra süllyedt reggel.

Az angol font 0,6 százalékkal került kevesebbe, 430 forintba, ami a brit kereskedők számára is jelezheti, hogy a régiós bizalom erősödik. A forint erősödése a nemzetközi devizapiacon a hétfő esti záróárfolyamokhoz képest is egyértelműen látszik, az euró jegyzése 367,20 forintra csökkent. A befektetők figyelme a nemzetközi piaci hangulatra és az európai makrogazdasági fejleményekre irányul, de a forint ma egyértelműen a fő szereplő.

A BUX rekordot dönt

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 2,94 pontos nyitás után emelkedett kedden délelőtt. A BUX 11.30 órakor 144 382,36 ponton állt, ami a hétfői záróértékéhez képest 2509,92 pontos, 1,77 százalékos emelkedésnek felel meg. A részvénypiac forgalma délelőtt 12,0 milliárd forint volt, a vezető részvények mind erősödtek.

Az OTP-részvények ára 1080 forinttal, 2,65 százalékkal 41 780 forintra nőtt, ami a banki szektor iránti növekvő bizalmat jelzi. A Mol 90 forinttal, 1,81 százalékkal 5070 forintra erősödött, a Magyar Telekom árfolyama pedig 12 forinttal, 0,47 százalékkal 2590 forintra emelkedett. A nyugati részvényindexek is zöldbe borultak, a londoni FTSE 100 fél százalékkal, a frankfurti DAX és párizsi CAC 40 pedig 0,6 százalékkal emelkedik.

A madridi tőzsdemutató 0,7 százalékkal, a milánói börze fő indexe pedig 0,8 százalékkal erősödött. A kedvező széljárás itthon is érezhető, a BUX index 1,4 százalékos emelkedése a dél-európai tőzsdékkel együtt erősíti a régiónak a befektetők szemében. A forint erősödése és a részvényárak emelkedése együttesen egy pozitív piaci hangulatot rajzolnak ki, ahol a kockázatkerülés helyett a kockázatvállalás kerül előtérbe.

A lakáspiac és a forint kapcsolata

Az Eurostat adatai szerint a magyar lakásárak 2010 óta 307 százalékkal nőttek, ami a legmagasabb emelkedés a legnagyobb európai piacok között. A 2026-os második negyedévi adatok szerint az európai lakáspiacokon a portói és bolgár árak 18 százalékos éves emelkedést mutattak, de a magyar piac dinamikája továbbra is kiemelkedő. A forint erősödése közvetlenül befolyásolja a külföldi beruházók döntéseit a magyar ingatlanpiacon.

A forint erősödése csökkenti a devizakockázatot, ami vonzóbbá teszi a magyar lakáspiacot a külföldi vásárlók számára. A 2032-es euróbevezetés reménye tovább növeli a bizalmat, mivel a devizaárfolyam ingadozása megszűnik, és a forint euróvá alakulása stabilizálja a piacot. A magyar lakáspiac dinamikája és a forint erősödése együttmutatnak arra, hogy a régió egyik legdinamikusabb piaca a magyar ingatlanpiac.

A vagyonkezelés új korszaka

A Portfolio Professional Investment Day 2026 konferencia fókuszában a befektetéseket meghatározó új tényezők állnak: a makrogazdasági fordulópontok, a geopolitikai kockázatok, a vagyonkezelési üzleti modellek átalakulása. Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója arról beszél, hogy miben tartják ma a pénzüket a középosztálybeli és a vagyonos magyarok, és hogyan néz ki a befektetések aktuális térképe.

A befektetési szakma egyik legmeghatározóbb kérdése ma az, hogy a rendkívül turbulens geopolitikai környezetben milyen befektetési stratégiák lehetnek sikeresek. A defense, az energia, a reshoring, az ellátási láncok újraszervezése és a regionális kockázatok mostanra túlnőttek a klasszikus makrokockázati kereteken. A következő években azok az alapkezelők és vagyonkezelők kerülhetnek előnybe, akik ezeket a folyamatokat képesek termékké, portfólióstratégiává és ügyféloldali döntéstámogatássá alakítani.

A wealth management új technológiáiról szóló beszélgetésben többek között Pál Máté, a HOLD digitális vezetője és Varga-Szilágyi Péter, a Wood & Co. Hungary menedzsere vesz részt. Az AI kontra aktív vagyonkezelés kérdésköre is felmerül: kell-e még emberi részvétel és költséges termék a befektetéshez, ha az ügyfelek egyre több digitális megoldást, automatizált tanácsadást és személyre szabott portfólióajánlásokat várnak. A generációváltás és a változó szabályozói környezet kihívásai is meghatározóak a piaci szereplők számára.